Mielőtt nekiugrunk a bútorfestési útmutatónak, fontos megjegyeznem, hogy a koptatásos technikához (hacsak nem vagy extra mazochista - mint én :) ) a legcélszerűbb olyan festékeket használni, amit
könnyű visszacsiszolni. Ilyenek pl. a
krétafestékek és a
tejfestékek. Krétafestéket házilag is könnyen kikeverhetsz, ha nincs lehetőséged a bolti krétafestéket megvásárolni. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy ezek a könnyen visszacsiszolható festékek nem véletlenül könnyen visszacsiszolhatóak: összetételükből adódóan önmagukban sérülékenyebbek, mint mondjuk egy zománcfesték. Ha krétafestékkel vagy tejfestékkel fogsz dolgozni, fordíts nagy figyelmet a festékek megfelelő védelmére / zárására majd (waxxal vagy lakkal) , nehogy véletlenül ott is kopjon a festett bútorod, ahol nem szeretnéd.
Ha mazochista típus vagy, és inkább a hosszan tartó tartósságra mennél, használhatsz
vízbázisú zománcokat is (én is ezt használtam, de
a leírás , amit készítettem minden festéktípushoz passzol, mivel a technológia minden festék esetében nagyjából ugyanaz). Na jó, kicsit eltúloztam a
zománccal koptatás nehézségét - valójában ezzel sem ördöngösség antikolni, de tény, hogy sokkal nehezebb csiszolni ( Ha hasonlítanom kellene valamihez: a krétafesték olyasmi mintha meszelt falat / glettet csiszolnál, a zománc meg mintha keményfát. A tartósságuk és a felületük/tapintásuk is olyasmi, mint a hasonlatomban szereplő anyagoké.) Mindenesetre , ha egyszer lesz lehetőségem krétafestékkel dolgozni, megígérem, hogy azt is bemutatom nektek!
De elég is a "dumából", ugorjunk neki a festésnek!
Kezdjük is a legfontosabb dologgal, a
bútorfestéshez és koptatáshoz szükséges eszközökkel. A
bútoraid átfestéséhez szükséged lesz:
- 1 db kicsi szivacs fejű (lakkozó)
hengerre - 1 db műanyag
tálkára ( laposabb fajta, amiben kényelmesen elfér a henger feje)
- 1 db vékonyabb
ecsetre (a sarkokhoz és kicsi résekhez)
- 1 doboz
Harzo T16 hídképző alapozóra (natúr fa, vagy fáig visszacsiszolt bútor esetén elhagyható)
- 1 doboz
Vízbázisú fedőfestékre egy általad választott színben (bármilyen márka megfelelő, én Swingcolor zománcfestéket használtam )
- 1 doboz
Vízbázisú! (erős kopásállóságú)
lakkra (szintén bármilyen márka megfelelő! pl: Basacolor - vízbázisú parkettalakk). Ha krétafestékkel vagy tejfestékkel dolgozol lakk helyett használhatsz waxot is.
- csiszolópapírok (80,120)
Kiadósság: ez a szék nagyon minimális festéket vett fel. Nagyjából 0.2 l fedőfestéket, 0.1 l alapozót, 0.1 l lakkot és egy picike (pár csepp) színezőt. + 1 hengerfejet "használtam el"
Összköltsége: kb. 1000 Ft ( erre a bútorra vonatkoztatva )
Munkaidő igénye: Kb. 6 óra + száradási idők
Ha
teljesen kezdőként állnál neki a
bútorfestésnek kérlek először
EZT a bejegyzésünket,olvasd el ( amiben részletesen végigvezetlek majd az előkészítés fázisain, és a festéshez is kaphatsz egy pár egyszerű de hasznos / életmentő tippet)
Ha a színválasztásban már biztos vagy, akkor a következő lépés a festendő bútor
alapos letakarítása. A festendő (és a natúr javítandó felületeknek is) felületnek teljesen
por és zsírmentesnek kell lenniük a megfelelő tapadáshoz. ( A fenti linken olvashatsz egy tuti receptről is , amivel hatékonyan letakaríthatod a penészes és erősen koszos bútorokat is. )
Ha olyan fa bútort festenél, aminek az előélete nem ismert, mindig ellenőrizd ,hogy nem szuvas-e , mert ha szú lakik a fában, könnyen beviheted a lakásodba, ahol a többi bútorban is kárt tehet.
A szú jellegzetes nyomokat hagy maga után:
apróbb lukakat (amik nagyon hasonlítanak egy szög ütötte lyukra, csak általában sok van egy helyen.). Ha ilyet látsz a bútorodon, azt semmiféleképpen
ne vidd be a házba addig, amíg nem irtod ki belőle a "vendégeket". A meglévő minták és nyomok ellenére az is lehet, hogy
már nincsenek aktív szú bogarak a bútorodban (csak a kirepülő nyílásokat láthatod), ez utóbbi esetben már nincs mitől félni.
Hogy derítheted ki, hogy laknak-e aktív bogarak a bútorodban? Egy olyan helyen, ahol nem tudnak más bútorba átmenni (pl: pincében, verandán stb) hagyd állni a szuvas bútort pár napig. Ha látsz a szuvas rész alatt
friss forgácsot / fűrészport, akkor sajnos még mindig lakják a bútorodat.
A
szú kiirtására többféle módszer is létezik, ilyen pl. a Jobeck szú elleni szere (ami plusz pozitívumként teljesen BIO!)
www.jobeck.hu
Bár ez a fotó ( forrása:
pixabay ) nem kifejezetten a szú bemutatására készült, de nagyon jól láthatóak rajta a szög ütötte lyuk szerű szúnyomok
Ha a
bútorunk nagyon romos ( durván széttört/szétrohadt/felázott/elkorhadt stb. ), akkor annak szerkezeti javításait
jobb ha szakemberre bízzuk (legalábbis amennyiben nem rendelkezünk a megfelelő felszereléssel és tudással :) A szék amit átalakítottam teljesen darabjaira volt hullva, (teljesen szét volt törve a lábainál), ezért én gonosz módon édesapám ezermester varázskezének segítségét vettem igénybe, mert a saját képességeimet már meghaladta a szögben álló csapolások pótlása és javítása.
De a
kisebb hibák javítását saját magunk (kezdőként) is könnyen meg tudjuk oldani : a repedéseket és lukakat
mestertapasszal tömjük be . Ez a krém szerű "folyékony fa" különböző színekben, bármelyik barkácsáruházban kapható (általában tégelyes vagy tubusos kiszerelésben ). A felületre a profik simító spatulával / spaklival viszik fel, de én általában ujjal szoktam :) . Száradás után a
fakittel (vagy
folyékony fával ) kezelt réseket és repedéseket finoman csiszoljuk át, hogy belesimuljon a felületbe. Fontos, hogy ha később nem telibe fogjuk festeni a bútorunkat (pl. csak lazúroznánk ) ez a hibajavítási módszer nem igazán működik. Lazúrozáshoz és lakkozáshoz
faragasztóval összekevert saját fűrészport (a bútor eredeti, festék alatti faanyagából lecsiszolt natúr fa fűrészport) összekeverve érhetsz el esztétikus eredményeket.
Ha a repedéseket eltüntettük, a bútort pedig szerkezetileg stabilizáltuk, először az
egész felületet durvább (80 as) , utána finomabb (100 as)
csiszolópapírral kézzel (vagy mérettől függően géppel)
átcsiszoljuk. Ha hídképző alapozót használunk majd , akkor nem kell teljesen a fáig visszacsiszolni a már esetleg festett vagy lakkozott bútort, de az fontos ,hogy
egységes felületűnek és tökéletesen simának kell lennie az alapnak, mert a festék
nem elfedni fogja az apróbb hibákat hanem kiemelni (sajnos) :) Szóval csiszoljuk addig a fát, amíg semmiféle pergő festékdarab nem marad rajta, és ha kézzel végigsimítjuk finom tapintású lesz.
FIGYELEM! A csiszoláskor mindig viseljünk ( legalább egy egyszerű porszűrő ) maszkot, mert a keményebb fafajták és a régebbi festékek pora rákkeltő ! ( A többi port sem éppen egészséges beszívni. )
Immár lábakkal kiegészülve, csiszolás után :)
Ha natúr (kezeletlen) fa alapanyagra dolgozunk, akkor
nem szükséges hídképző alapozó, tökéletes egy bármilyen márkájú sima
( vízbázisú ) alapozó is , de mivel az én székem még lakkozott maradt itt-ott ezért én hídképző-alapozót használtam, méghozzá a nagy kedvenc
Harzo T 16-ot.
( A Harzo T16 egy vízbázisú hídképző alapozó, ami arra szolgál, hogy hidat képezzen a fényes festendő alapfelület és a fedőfesték között, valamint egy egységes alapot adjon a színeknek) Harzo T16-ot a nagyobb barkácsáruházakban általában nem lehet kapni csak festék szaküzletben és azok árai közt is hatalmas eltérések vannak ezért érdemes körbeérdeklődni több helyen mielőtt megvásárolnánk. (
Harzo termékeket árusító boltok listája) Amúgy szuper alapozó, szinte bármire lehet vele alapozni és nagyon nagy felületre elég egy bödön!
Arra ügyeljünk hogy az alapozó , a fedőfestékek és a lakk is egyformák legyenek oldhatósági szempontból:
ne fessünk oldószeres festékkel vízbázisúra soha! Erre már a vásárlásnál is ügyeljünk!
Szóval csiszolás után (egy újabb gyors portalanítást és tisztogatást követően) felvisszük a bútorra az
alapozónkat. Alapozóból általában
2 réteg minimum kell a fekete/sötét felületekre, fehér vagy extrémen világos felületekre elég kevesebb is. ( De ezt úgyis látni fogod majd, mert addig kell az alapozó rétegeket - természetesen száradásuk után! - egymásra felvinni, míg nagyjából egységes fehér felületet nem kapsz ).
Én úgy tapasztaltam, hogy a nagy egyenes felületeken leggyorsabban a szivacs fejű ( úgynevezett
"lakkozó" ) hengerrel lehet haladni . Nekem ebből egy kicsi van, ami nagyon szuperül bevált! Én mindent
IS ezzel festek! :) A
lakkozó henger nem pazarolja a festéket és a minta, amit maga után hagy is sokkal szebb ( csúnya szóval "gyáribb") szerintem ,mint az ecsetvonások ( bár annak is megvan a maga bája ). Külön
szivacs fejet is lehet a hengerhez vásárolni ( ha elhasználódik ) , a nyél pedig természetesen korlátlanul újrahasználható. ( A Bauhaus-ban vettük a hengert, ami cakkumpakk 200 ft volt. Egy csomag pót fej (a 2 db-os ) szintén hasonló összeg. )
A
szivacshengerünk méretének megfelelően szükségünk lesz még egy
műanyag tálkára is, amibe alapos
felrázás/felkeverés után! kiöntünk egy
kis! festéket. Mártsuk bele a
hengert a festékbe, utána egy kicsit döntsük meg a tálkát és (a festékmentes helyen) hengerezzünk pár gördítést, így a henger mindenhol egyforma festékmennyiséget vesz majd fel.
Ha ez megvan,
egyenletesen hengereljük szét a festéket a
bútor felületén. Próbáljunk egyszerre csak
kisebb területet lefedni, és folyamatosan haladni a még le nem festett részek irányába. Ahol már festettünk, oda ne menjünk nagyon vissza, mert ( ha nincs megszáradva a festék ) még könnyen visszaszedheti a henger. A sarkokban / nehezen hozzáférhető helyeken használhatunk ecsetet ( a művészecsetek nagyobb verziói a legjobbak az ilyesmire ). Ha bárhol
megfolyna a festék, azt a hengerrel könnyedén korrigálhatjuk.
Az első réteg alapozónk (főleg, ha sötét alapon dolgozunk) a legnagyobb igyekezet ellenére is látványosan foltos lesz . Ne ijedjünk meg, ez teljesen normális! :)
Az első réteg alapozó után még foltosan
Arra viszont figyeljünk oda, hogy a festék
ne folyjon meg sehol. Ahol már folyik a festék
azonnal töröljük / hengereljük vissza ( ha rászárad, már csak csiszolással tudjuk javítani ) ! Az alapozó rétegeket addig rétegeljük majd majd egymásra (természetesen a rétegek tökéletes száradása után), amíg nagyjából szép
egybefüggő fehér felületet nem kapunk. ( Természetesen a zománcfestékünk / fedőfestékünk is fog takarni, de az a biztos, ha az alapunk már önmagában is szép, egységes. )
Mivel a széket
koptatott stílusúra szeretnénk festeni ezért a
kopások színét kell először meghatároznunk és következőként felvinnünk a felületre (természetesen az alapozó festék száradása után). Vehetjük vagányra is a figurát és használhatunk a fedőfestéktől extrémen eltérő színt is a kopott részekhez, de maradhatunk a jól bevált receptnél is: használjuk a
fedőfestékünk egy sötétebb árnyalatát. Ez utóbbit úgy érhetjük el ha a fedőfestékünkből (ami nálam jelen esetben egy krém fehér vízbázisú zománc volt) kiöntünk egy picit egy külön tálkába (2 rétegre elegendő mennyiséget, az alapozásnál nagyjából felmérhetjük mennyit vesz fel a bútor), majd ezt a külön rakott fedőfestéket egy pár csepp folyékony (vízbázisú)
falfesték színező festékkel megszínezzük.
Színező festékeket és pasztákat általában
minden barkácsáruházban árulnak (a falfesték osztályon). Pici tubusokban szokott lenni, és rengetegféle szín van. Ezekkel a színezőkkel amúgy akár önmagukban is lehet festeni, de vigyázni kell velük mert nagyon sok pigmentet tartalmaznak ( nagyon erős a színük ). A színező festéknek még alap keveretlen állapotában is passzolnia kell a fedő festékhez ezért ügyeljünk rá, hogy a két szín
egymás világosabb/sötétebb árnyalata legyen legalább nagyjából. (Használhatunk feketét a sötétítéshez de egy kellemes színharmóniához az sokszor nem elég).
Először csak nagyon kevés (kb. 1 csepp) színezőt tegyél a külön festékbe, és csak óvatosan / fokozatosan sötétítsd! (szükség szerint)
Egyszerre csak keveset tegyünk a színezőből a fedőfesték adagunkhoz és ha szükséges még utólag finoman adagoljunk hozzá (és alaposan keverjük el!) amíg a kellő sötétséget el nem éri. Nem kell sokkal több árnyalattal sötétebb koptatási színt kikevernünk mint amilyen a fedőfestékünk lesz, de azzal vigyázzunk, hogy minél nagyobb a különbség annál "durvább" az antik hatás. Túl egyforma se legyen, mert akkor nem fog látszódni :)
Ha nem értesz a színkeveréshez kérd ki szakember tanácsát az áruházban, vagy nézz szét az interneten
színkeverés témakörben !
A Művészház oldalán, találtam neked egy klassz útmutatót a témában
A szükséges fedőfesték ( krém fehér, RAL9001 ) és a színező festék (barna). A színezőfesték és a zománc is a Bauhaus saját terméke ( Swingcolor ) de bármilyen más márka is tökéletesen megfelel :)
Én megállapodtam egy finom "mackókakaó" árnyalatnál, amit többször teszteltem egy papírdarabon a fedőfestékem mellett és (száradás után!) szimpatikusnak tűnt (az ecset nyelén láthatjátok is a két szín közti különbséget ) , így végül ez a kikevert festék került fel a székre szintén 2 rétegben a szokásos lakkozó hengerrel. (Ennek a zománc festéknek a száradási ideje is 12 óra hivatalosan )
Keverem-kavarom és máris kész a "kakaó" :)
2 réteg után így nézett ki. Olyan mint egy jó habos kakaó :) Sajnálom is tovább festeni ... :)
Ha megszáradt a
2 réteg kopási színünk, akkor szivacshengerrel ugyanígy vigyük fel rá 2
réteggel a sima (nem általunk kikevert) fedőszínünkből is (ami nálam a krém fehér volt).
A technika ennél is ugyanaz mint eddig: egyenletesen hengereljük fel a festéket, az egyes rétegeket pedig hagyjuk megszáradni.
Most jön a trükkös rész! :) Várjuk meg a székünk teljes száradását (legalább 24 óra), majd kapjunk elő egy közepesen finom (80-as) csiszolópapírt és a bútort azokon a pontjain,
ahol a használat közben is sérülne (szélek, peremek, kiálló díszek, ülőfelület stb.) kezdjük el
finoman visszacsiszolni. Ha zománc festéket használtál ( mint én ) akkor ez nem lesz egy egyszerű feladat (izomerőt igényel :) , de cserébe nem lehet elrontani és lebombázhatatlan lesz majd a végeredmény :) ( garantáltan kutya/macska/gyermek biztos :)
A koptatásnál ezekre a dolgokra figyelj oda: - először
csak finoman ess neki, és utólag sötétítsd a kopást ha szükséges
- Ne legyen "dalmata" : egy bútor soha nem 1 körkörös ponton kopik nagyon erősen, hanem inkább nagyobb felületeken finoman, inkább elnyújtott mozdulatokkal próbálj csiszolni, mint kicsi de erős dörzsöléssel!
- Egy bútor általában az
éleinél kopik le először: csiszold a kiálló éleket, peremeket, díszítések tetejét. Mit ne csiszolj? a mélyedéseket semmiféleképpen :)
- Ha nem vagy biztos a dolgodban először
nézegess képeket a neten hasonló bútorokról (
ide kattintva több ezer inspirációs képet találhatsz ), vagy kérd meg a párod/gyermeked, hogy használja egy kicsit a bútort ( így látni fogod használat közben hol éri először behatás , és így meg is kezdődik a "kopási" folyamat :) )
Koptass a kiálló felületeken, széleken!
Ha a koptatás után sikerült magunkat izomerőügyileg összeszedni, akkor (némi portalanítás) után jöhet is rá a
2 réteg lakk! (Vagy wax ha krétafestékkel dolgoztál.)
Sokan mondják, hogy zománcfestékeket és a krétafestéket nem kell lakkozni . Nos én ezt (saját tapasztalatból) cáfolnám. Valamennyire valóban strapabíró a festék önmagában is, de a karc, folyadékfolt és kosz próbán hamar elbuknak megfelelő felületkezelés nélkül.
Fő a biztonság alapon én mindent lakkozok, sőt minél tartósabb lakkot veszünk, annál jobb.
Ha nem asztalt / széket / pakolófelületet, vagy más, nagy igénybevételnek kitett bútort festünk (vagy egyszerűen csak nem bánjuk ha majd a bútor tovább kopik), akkor a
lakkozást elhagyhatjuk.
Ha a lakk rétegeink megszáradtak (ebben az esetben rendesen várjuk meg a száradási időket sőt még egy picit többet is ha lehet), máris
élvezhetjük a végeredményt :)
Ez volt életem első ilyen koptatott bútora,ezért kérlek nézzétek el a hibákat :)
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet! ^^ Remélem örömöd leled majd az alkotásban ! Nagyon örülnék neki, ha megmutatnád, hogy mit alkottál ( hozzászólásba tudsz beszúrni képet is ), illetve nagyon hálás lennék, ha megosztanád ezt a bejegyzést másokkal is! További szép kreatív napot kívánok!